Hogyha úgy érzed, már semmi sem számít, A szemedből könnyet már semmi ki nem szárít, Lelked tüzéből csak jeges szél árad, Álmaid helyére csak keserűség fárad.
Valentinnap?
Ha bárkit megkérdeznék mi a véleménye erről a napról, 99%-a azt mondaná,hogy
csodás nap,mert a szerelmesek ilyenkor vannak együtt,és ez a szerelem napja.
Aha.
De mivan ha nincs kivel ünnepeld ezt a napot?
Na velem most pont ez van.
Ha most feltennék a kérdést,én azt válaszolnám,hogy GYŰLÖLÖM ezt a napot.
Gyűlölök úgy felkelni,hogy ezt is egy átlagos napnak fogom fel.
Gyűlölök bele gondolni,hogy más épp a szerelmével tölti az idejét,én pedig itthon TV-t nézek,vagy net előtt ülök.
És gyűlölök szembe nézni a ténnyel,hogy nekem nincs kit szeressek,és nincs ki viszont szeretne.
De...
Lehet,hogy csak most gondolom így.
Talán késöbb...
Talán ha lesz valakim máshogy gondolok majd erre a napra.
Talán énis örülni fogok a valentin közeledtének.
Talán...
Most van valaki,akivel talán..
De ez még kétséges.
És én utálok kétségek közt élni. :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése