2010. február 15.

Szükségem van...

Írni akarok.
Kiírni magamból mindent.
Nemtudom,miért.
Hirtelen ilyen érzés fogott el.
Pedig még elkezdeni sem tudom...
Hol kezdjem?
Az álmaimnál?
A vágyaimnál?
Ne talán a csalódásaim halmazánál?
Nemtudom.
Unatkozok.
Már napokóta.
Hiányoznak.
Szükségem van a többiekre.(L)
Micára.Cintire.Bóóóra.Szabolcsra.Karira.Diára.
Utálok itt élni.
Utálok NÉLKÜLÜK itt élni.
Szükségem van rájuk.
A francba is. :'(
Visszaakarok menni.
Egyszerűen egyedül érzem magam.
Magányosnak.
Ez lenne a szeretet hiány? Nemtudom,de leírhatatlanul fáj. :|
Ezt éreztem akkoris,mikor Micával összevesztem.
De akkor ott voltak a barátaim,de msot...
Semmi.
Egy lyuk van a mellhasomban.
Egy betemethetetlen lyuk. :(
És borzalmasan fáj. :|
SZÜKSÉGEM VAN RÁJUK!
Mindennél jobban.
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése