Furcsa érzés, nem értem
Én ezt senkitől nem kértem.
Egyik percben lenn vagyok a mélyben,
Utána repülök fenn a magas égen.
Felhőn sétálok, majd érzem a pokol tüzét
Lelkem szárnyal, majd hirtelen megég.
Néha úgy érzem nem kell semmi,
Utána a világot át tudnám ölelni.
Mélyből a magasba, magasból a mélybe,
Hát ennek már sohasem lesz vége?
Érzem belehalok, ha nem láthatlak,
Csak Téged! Téged! Téged akarlak!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése