2010. augusztus 4.

Boldog szülinapot anya. ŁŁ'

2010. július 26.

„Életfogytiglan börtönbüntetést, a gyermeküket brutálisan bántalmazó szülőkre”

Ez egy "szervezet",amit a FAcebookon tettek közzé,csak megnéztem,de rájöttem nagyon is igazuk van.
A minap hallgattam a Hír Tv-t…
Egyszer csak megdöbbentő dolgot mondtak benne…
Elkezdtem jobban odafigyelni, és láttam, hogy azt mutatják be, ahogy egy apa, brutálisan agyonveri 11 éves fiát… Színészekkel, élethűen illusztrálta a Tv az esetet. A gyerek tiszta vér, meg seb volt…

A kis 11 éves srácot az apa, először fakanállal kezdte el verni, s mikor az eltörött, egy nadrágszíjat fogott, és avval csapkodta…

A halott kém véleménye szerint több mint 100 sérülés volt rajta…
Ez borzalmas. :|
Most komolyan a saját gyerekét,meg amúgyis ,hogy tud bántalmazni egy gyereket.?!

Egy fiú,ugyanúgy mint én megelégelte,és támadt egy ötlete:

"Kitaláltam, hogy a weblapom nézetségét felhasználva, s az internetes ismeretségemet bevonva, tagokat gyűjtök egy FACEBOOK-os csoportba, minek a neve:
(Kattints a sárga szövegre, csatlakozz, és hivd meg ismeröseidet!)


Később megkértem néhány ismert internetes barátomat, hogy álljon az ügy, és a csoport mellé!"



Joggal kérdezhetik páran, hogy mi értelme ennek az egésznek?!

Pl.:
-Az, hogy felbolyduljon kicsit az internetes társadalom… Ne csak egy rövid hír legyen a tv-ben egy napig, amire 5 percig emlékszünk, aztán megyünk tovább… Mert ez egy valós probléma, és nem lehet annyiban hagyni!!!
És ez nem csak egy kirívó eset! Ez a dolog hétköznapi! Lehet mindennap nem hal bele egy 11 éves kisgyerek, de nap, mint nap mennek fiúk, lányok az iskolába, óvodába kék-zöld foltokkal….

És az óvónő, tanárnő, gyámügy nem csinál semmit…

Lehet misem megyünk semmire,de próbáljuk meg.Ugyanis számtalan embert hallok,hogy elge van az anyjából,vagy az apjából.De könyörgöm nekik többsége midnent megkap,csak öszeveszett velük.
Ez a kisfiú viszont,és még számtalan gyerek nem.Tegyünk ellene.Vagy elgalábbis próbáljuk meg. :)




2010. július 22.

érzelmek.

Az elmúlt napokban arra az elhatározásra jutottam,hogy utálom az érzelmeket,de jobban belegondolva,az érzelmek teszik szinessé az életet.Mégis,néha olyan bosszantóak,mindannyian néha elfutnánk előlük,menekülnénk,de nem tudunk,egyszerűen lehetetlen.Néha megválnánk tőlük,és élettelen,érzelem mentes arccal sétálnánk egy kicsit.Szabadság... De valljuk be,ilyen nincs,akár mennyire is szeretnénk.Beleroskadsz,nem tudsz mit tenni.Rá gondolsz,aki segíthet...Fel hívod,hogy jöjjön el,muszály látnod,muszály,hogy karjába zárjon.Keservesen várod,mikor ér már ide,hirtelen nyílik az ajtó.Könnyes arcodat felé fordítod,Ő csak néz,szinte "érzelem mentesen",te azon gondolkodsz,hogy neki miért nincsenek,és téged miért gyötörnek...?! Szemeiddel könyörögsz,de nem szólal meg,csak rád néz,majd megfordul és elmegy.Nem tudod mire vélni.Miért hagy most cserben?!Választ nem találsz,keserves sírásban törsz ki,nem tudod befejezni,akarod,de nem megy.Ez az érzés kerget.Felálssz, oda nyúlsz egy cigiért,száddhoz emeled,és meggyujtod.Megkönnyebbülve szívsz bele kedvenc cigarettádba.Megnyugtat.De érzed,ez még mindig nem jó..A hűtőhöz sétálsz,és kiveszed apád egyik dugi piáját.Úgy gondolod,ha neki szabad,Ő üthet titeket részegen,te miért nem rughatsz be.Lenyeled.Mégtöbbet,és még többet.Nem birod lerakni,végül az utolsó cseppet is kiszürcsölöd belőle.Érzed,hogy nem vagyjól.Hogy az élet megvisel,mintha nehezedne rád.Ha lehetne elfutnál minden gond elől és sose néznél vissza, de nem menekülhetsz egész életedbe.Ezért kényelmesen beülsz a fotelba,és édesanyád nyugtatóiért nyúlsz,tudod,hogy nem kéne,de nem érdekel.Beveszed.Ismét rágyujtassz,elgondolkozol,hogy ezt mind egy fiu miatt.Lehet nem kelett volna,de már mindegy.Szédülsz,érzed,hogy fáj,nehéz,borzalmas.Ezaz érzés áramütésként fut végig a testeden.Felsikítassz,de tudod,hogy senki sem hall.Ezért halk sírásban törsz ki.Hallod kintről valaki rohan.Feléd,az ajtó felé lesel,és meglátod Őt.Aki miatt ezeket tetted.Odarohan hozzád.Megfogja a kezed.Megcsókol.Fáj,de te ezt élvezed.Végre a tiéd lehet.
Sírását visszafolytva suttog neked,de te mitsem törődve vele,kezét szádhoz emeled,és csókkal lehinted...Ő rád néz,te mosolyogsz gyengén.Még egy utolsó mondat kicsúszik a szádon: Utáltalak megismerni,és megszeretni! És itt a vége.Szemeidet lehunyud,és mosolyogva mész el.Mert tudod,ha többre nem is de egy fél percre csak a tiéd lehetett.

2010. július 10.

szánalom.

Nem rég összevesztem az egykori Bffemmel.*Nem fogom megnevezni,*

És találtam egy ujjat.

Nevezzük az egykorit.: anna.

Amostanit: Roxy.





Anna nekem esett,hogy mégis mit képzelek,hogy a háta mögött választok másik Bff-et.

Én erre csak annyit szolnék,hogy könyörgöm...

Ő n em keresett.Nem is érdekeltem.Leszart. És hiányzott a régi bff,amit Roxytól megkaptam.

Egyre többet jártunk vele össze. hülyéskedtünk.Votlak közös élményeink.

Akkor mégis mit vár?

Hogy majd én várok rá,mint egy karóhoz kötött kutya??

Erre anna ezt válaszolta: "Én sem választottam a hátad mögött mást."

És ÉN: De.Választottál.Lehet nem írod,és nem mondod ki.De érzed,és énis.Már nem olyan a kapcsolatunk mint az elején.És érzem,hogy soha nem is lesz az.Mert ahogy mondják,a barátság olyan mont egy zsinor.Elszakadhat,és összekötehetjük,de acsomó megmarad.

És valljuk be Anna,a mi "zsnorunkon" elég sok csomó van már.

2010. július 2.

Félix.:)

Új taggal bővült a család. :$ :D

A kiskutya sitzu fajta.
7 hetes.:)
És kisfiú,ezért is lett Félix,bár van mikor csak Pedigree-nek hívom. xD


A képek homályosak,de mit tudjak csinálni,ha sose marad nyugton? xD

Tessék:


Egyszerűen imádom.
Vagyis imádjuk. :D
A család kedvence.
Játékos.Ragaszkodó.Bohókás. :)
És hűséges.
De legfőképp nagyon aranyos,és igazán szeretetre méltó. (:



pussz.^^

2010. július 1.

Közérdekűközlemény.

Figyelem!
Július 23.-tól előrenem látható ideig nem leszek itthon.Ugyanakkor net közelben sem.
Balaton. :$ *-*


Csókh.

Maaaaa *-*

Ma kapom meg a Yorkim. :$ ŁŁ.
Majd kaptok képet. :D